Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg - hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság.
"Ez hülyeség" - így kommentálta egy sajtóbeszélgetésen Palkovics László oktatási államtitkár a Magyarországi Szülők Országos Szövetségének javaslatát, mely szerint Magyarországnak egyelőre nem kellene több PISA-felmérésen részt vennie.
A PISA-felmérések alapján Szingapúrban élnek a világ legokosabb középiskolásai. De mégis hogyan sikerült elérniük ezt? Egészen sajátosan gondolkodnak az oktatásról.
Múlt héten tette közzé az OECD a legfrissebb, 2012-es PISA-felmérés elemzését.
Elhasaltak a magyar diákok a PISA-felmérésen, 34-ből csak a 30. helyen végeztünk. A magyar diákok nem sokat vesződtek a feladatokkal, sőt, sokan bele sem kezdtek. A legnehezebb feladatokat a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen, a felmérés átlaga 40 százalék volt, ezzel szemben a magyar diákok csak 25 százaléka tudott megbirkózni ezzel.
A szülők, a tanárok és a munkaadók hozzáállásának megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a lányok is képviseltetni tudják magukat a műszaki és a tudományos szakmák területén - derül ki az OECD friss, a 2012-es PISA-felmérés eredményeit feldolgozó tanulmányából.
Megjelent a 2012-es PISA-jelentésnek egy újabb kötete, amelyben a 15 éves diákok kreatív problémamegoldó készségeit értékelték. Magyarország az átlageredmények alapján a 44-es listán a 33. helyen végzett - olvasható az OECD honlapján.
Nem feltétlenül azokban az országokban a legjobb az oktatás hatásfoka, ahol a legtöbb pénzt fordítják rá - állapítja...
Azok, akik a középiskolás éveik alatt nem szereznek nyelvvizsgát, valószínűleg már nem is fognak. Erre mutatnak rá legalábbis az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai, amelyek szerint nem csak a ritkább nyelvekből vizsgázók vannak eltűnőben, hanem huszonéves egyetemisták és a 30 éven felüliek is.
